Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FINOMSÁG

2019.01.12

FINOMSÁG

Na, ne csak a pocakodra, gondolj te most, 
azon kívül más is, lehet finom ott, 
hol az ember mindig, belülről épül, 
persze csak akkor, ha erre felkészült!

Írtam már arról, a gyerek az ajándék, 
azért választott, hogy segíts fejlődni még, 
de ha te nem teszed, tőled ő elmegy, 
nem fog szeretni, ha kívánja lelked!

Mert gyereklélek ártatlan, finom és szép, 
családodban alakítod, milyen legyen még, 
trágár és kemény, szitkozódó szó, 
eltörli lelkében, a szépet és a jót!

"Lesz...lak, hülye vagy,  nem is érdekelsz, 
ne ugass, hagyj békén, pofádat beverem,"
7 éves kisfiú, apjától kapva, 
tanácstalanul áll, figyelem nélkül hagyva!

"Miért vagyok hülye?"-apjától kérdi, 
de néki a telefon, fontosabb még itt, 
gyerek az sírna, förmedés jön, 
"lódulj vagy löklek," villamos jön!

Ilyen egy "nevelés", mit magába szív, 
finom kis lelke, eldurvul így, 
iskolába jőve, természetesnek veszi, 
kapcsolatot próbál, építeni így!

Szabályok mások, nem érti sehogy, 
otthon és családban, -e módi volt, 
iskolában miért nem szereti senki?
-lelkéből a feszülés, rosszaságban tör ki!

Tanítani, nevelni, nem könnyű dolog, 
gyermeked szintje, mutatja ott, 
mit adsz te neki, mindennapokban hát, 
közösségben tükörként, téged mutat már!

Ideges és kapkodó, durva egy gyerek, 
kinek nem jutott jó szó, figyelem, szeretet, 
hirtelen ezzel, kezdeni nem tud, 
talán majd egyszer, ezt is megtanul!

Családodnak adni, törődést hát, 
gyermekednek figyelmet, sose késő már, 
facebook az megvár, nem is fontos hát, 
régen is éltek szülők, a nélkül már!

Mindig csak rajtad múlik, mit is kapsz hát, 
mert öreg korodban lelked, törődésre vágy!