Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


FEHÉR GALAMB

2019.02.02

FEHÉR GALAMB

Fehér galamb engem megtalált, 
mikor, az összeomlás szélén álltam már, 
semmiből bukkanva elő,
percekig csak néztem őt!

Nem repült el, nézett, szemembe mélyen, 
elcsitultak hullámok, bensőmben szépen, 
majd remény is bukkant, mélyen ott bennem, 
pánikra nincs szükség, rendben lesz minden!

Az óta gyakran, ha galambot látok, 
tollszínén benne, fehér folt már ott, 
békesség bennem, és öröm is bukkan, 
arcomra mosoly, felkúszik gyorsan!

Ilyenkor érzem, egyedül nem vagyok, 
Szentlélek velem  együtt, csak gyalogol, 
bizodalom lassan, szárnyát azt bontja, 
rendben lesz minden, szívem ezt tudja!

Ma is már 2-szer, figyelmem felkelt, 
fehér galamb repült, mellettem is el, 
3. jelre vártam én már, 
semmiből jött galambszárnyon, fehérség villant hát!

Akkor most írom, mi bennem mocorog, 
tudjad te azt, mert ez jó dolog, 
ha önmagad harcát, megvívtad már, 
ki kerekül benned, a békesség is hát!

Hisz túlléptél magadon, magasabb szintre, 
környezetre figyelni is, képes vagy itten, 
észreveszed azt, mit javítani kéne, 
önmagadon keresztül, jobbíthatsz végre!

Hisz isteni valód, felébredve már, 
késztet az arra, aktív legyél hát, 
minden ember önmagát adva, 
jobbíthatja világot, ha lelkét azt nyitja!

Kívánom néked, gyakran tégy így, 
egy jobb világ mindenkit, boldogságra hív!